Ahogy nézztük a 4 legendát érezztük,hogy most valami hatalmas baj fog történni..Ugyanis Wolf nagyon ugy nézzett ki,hogy nem élte tul..pont akkor mikor vissza jöttünk érte...Ayase-t nézzve a riadtság töltötte el a szivem.Majd kezdtünk rájönni több ezren ugyan erre az érzésre...Hirtelen Ayahoz lépett Destro...és mondott neki valamit,amire érdekesen reagált Aya...Szó szerint neki támadt Destronak...
-Minek hivattál magadhoz? -Minek jöttél velünk?-Ha ugyis csak engem okolsz akkor kotrodj inen!-üvöltöttem torkom szakátából,közben Wolfot bámultam hátha él....De semmi....
-Nem okkolak csak probálak megérteni,elárulnád mijár épp a fejedbe?
-Ugyan semmi..-és azzal a pillanatba estem neki Wolfnak,és vágtam bele Zereff kardját...Mindenki lélekzet nélkül figyelte tettemet..Dest csak nézett..Nairi vicsorgott...éreztem,hogy eröt vesz rajtam a gyülölet...Könnyek folytak végig az arcomon de nem birtam abba hagyni a trancsirozzát..Majd Nekem támadtak a parancsomra...Élvezetes volt 100ezrek kés szurását éreznem a testembe...Majd vért köhögve kirántottam kardomat Wolfból..És elsántikáltam...Egy utolso pillanatba vissza néztem hát-ha él...
-Aya mit tettél...mit tettünk..Miért..?...és abban a pillanatban felkelt Wolf,aki nem értette,hogy holvan és mit keress itt..mért él.. Aya-t még láttuk,hogy mere menetel majd hirtelen eltünt...És megjelent mellette Noa...Az ö szavai voltak az utolsok amiket hallotunk...
'Most velem jösz;)"
'- Nem lehet..."
'-De igen hisz haldoklasz drága hugom...Arthas majd rendbe kap..."
És ezzel a szavakkal ragadta magával a gonosz egyetlen vezetönket....elkellet öt engednünk,hisz a sebek amiket tölünk szerzet teljes mértkébe kimeriteték az öngyogyito képeségeit..tényleng ugy tünt abban a percben,hogy végleg elveszitjük..Olyan volt ez mint egy ördögi kor...Wolfot vissza kaptuk,öt pedig a halálba küldtük...Ám ovatlanok voltunk mert Katarahh a kis vámpir utánuk ment....
