A csata ugy tünt a végéhez közeledik..A menethil család titikos ereje csak ugy Villámlot...Ahogy Ayase szeméböl láthatuk..Nem egy utolso senki lakozott a mesterünk testébe..amit a lelkének nevezhetet..Destro egy percre mintha megijedt volna...De már késö volt vissza vonulnia..Ayase nem hallot senkit és semmit...A pecsétjeit tördelte..idöbe telt,mig magátol rájött az ereje forrására..Hisz a családja nem véletlen csappant meg ano...Aki rosszul használta azt felemésztete,és a pokolban ragadt örökre...
-Destro vonulj vissza!-kiabáltam,tudtam,hogy Aya nem akarja bántani..de nem voltam benne teljesen biztos...
-Már nem lehet...-gondoltam..,hogy talán tul messzire mentem.át léptem a határt..és megérte?-nem hiszem..De legalább nem mondhatják majd el rolam,hogy egy gyáva féreg voltam...Bár jogosak lennének eme szavak...
Végre...mikor láttam Aya erejét megtorpanttam hisz sosem látam még ilyenek..Félelmetes volt ugyan akkor ámulatba ejtö...Ugy éreztem,hogy ideje beszálnom Destro oldalára..nem hagyhatom,.hogy megölje...de igy azt fogja hinni,hogy elárultam..nem tudtom..megyek a fejem után....
-Most megmutatom,hogy kivagyok..megmutatom a vérem melytöl annyira retegtek..Sokáig nem tudtam,hogy kivagyok..akkor tessék lássátok..Elhozom Destro számodra a poklot...Látni akartad nem..? Akkor tessék...Itasiris..Noras...Zent..
-Ezt nem teheted meg..Aya te nem vagy ilyen..ha megakarod ölni énis beszállok..egyedül maradsz...Nézz végig az embereiden,retegnek töled...TÉNYLENG EZ LENNÉL?!
...os...Testvérek....-és ezzel a mondatal mutatam volna meg mind azt a vakmerö eröt ami bennem lakozik..
Ha....
